Öreg-hegyi pincesor Ócsa

A Tájháztól 4 km-re, a hajdani Ős-Duna partján, a löszös, agyagos magaslaton található az Öreg-hegyi pincesor. A közel 200 földbevájt pincéből álló pincesort 2004-ben műemlék jelentőségű területté nyilvánították. A hagyományos ollóágas, nyeregtetős, nádfedeles borospincék között találunk 300 éveset is.

A hagyomány szerint Ócsán a XIII. század elején Franciaországból ide települt premontrei szerzetesek honosították meg, s ezzel együtt megjelentek a feldolgozás és tárolás épületei is. Az Öreghegy ma már megritkult szőlőinek környezetében szokatlan szerkezetű építményeket látunk. Mint hosszában megnyúlt szalmakalapok, nádtetők sűrű sora guggol egymás mellett. Közelebbről megnézve a tetők földbe vájt pincéket takarnak, melyek hazánkban egyedülálló mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak.

A pincegádorokat egységesen nádborítású, általában nyugat felől nyitott, hátul lekerekítetten kontyolt, a föld felszínén álló nyeregtetők takarják. A gádorokkal szemben az anyapince, két oldalt a fiók-, vagy oldalpincék találhatók. Minden pince magántulajdon, ma is az eredeti hagyománynak megfelelően a családok szükségletét kielégítő mennyiségű bor tárolására használják.

Református Műemléktemplom

Ócsa legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajósbazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az árpádházi uralkodók idejénkirályi birtok volt. Lendületes fejlődését a török megszállás 150 éve állította meg.A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az ÓcsaiReformátus Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetőszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve.

Ócsai tájház

A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai öregfalu, amely máig megtartotta eredeti településszerkezetét, régi stílusú házait, élő néphagyományait. Itt még manapság sem ritka, hogy lovas kocsival, vagy népviseletbe öltözött emberekkel találkozunk.

Budapesttől 30 kilométerre délre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál találhatjuk az Ócsai Tájvédelmi Körzet területét, amely az Alföldre valaha oly jellemző lápos, mocsaras, ingoványos turjánvidékből őrzött meg egy darabkát.

https://www.facebook.com/ocsatajhaz

Ócsai Madárvárta

A Madárvártán elsősorban kutatói munka zajlik, melyben a madárgyűrűzés módszerével gyűjtünk adatokat a madarak állományainak tudományos vizsgálatához.

https://www.facebook.com/OcsaiMadarvartaEgyesulet

Selyemréti tanösvény

Az 1200 m hosszú, láperdő élővilágát bemutató tanösvény az ócsai Nagy-erdőn keresztülvezet. A szabadon látogatható tanösvény 1 óra kényelmes sétával bejárható. A tanösvényvégén, a Selyemréten padok, WC, játszótér várja azokat, akik még kicsit elidőznének a természetben. Térkép, a tanösvényhez vezető füzet, túravezető igénylése a Tájházban.

TANÖSVÉNY A TURJÁNBAN

Az ócsai lápvidék e fokozottan védett területe csak szakvezetővel látogatható. A túra a Tájháztól indul és a Madárvártán ér véget, melynek során többek között megismerjük a kiszáradó láprétek, a magaskórós és zsombékos területek, valamint a nyílt vizű Turján élővilágát. Túravezető igénylése a Tájház elérhetőségein.